©New Vasuta Pictures 2012

Hínárnövényzettel és békaszőlővel (Potamogeton) fedett erdei tó a Déli-Bakonyban.

Idén is folytatjuk az erdei tavak felkeresését, tegnap Csikós Imre erdész barátom kalauzolásával az Uzsai-erdőben további két tavat kerestünk fel. Bejártunk az erdő egy részét, szép és értékes erdőrészekbe lejutva.

Virágzó rencék a Semlyékes-tóban a zsombékok között...

Még egy kép a csodás Semlyékes-tóról...

Szószerint a lélegzetünk is ellált mikor Robival és Krisztivel megpillantottuk a Semlyékes-tavat...

A Kab-hegyen lévő erdei tavakat látogattuk meg kedves erdész barátomnak köszönhetően, még a hét közepén. A Nagy-Veréb-tó partján álló tölgymatuzsálemek csodaszépek, a képen is látható Gellért-tó és kiterjedt vízzel borított, a legszebb a Semlyékes-tó, hatalmas zsombékjaival, közte rencetömegével rögtön a "legszebb helyek" között közé került, amelyet hárman egyértelműen konstatáltunk.

Még aznap a Vízvörös-tavat a Kab-hegy déli lábánál valamint a XII.sz.-i románkori Csepelyi-templomromot néztük meg hajnalban.

Erdész barátom apja negyven évig erdész volt a Kab-hegy déli felén, Ő maga Pulán nevelkedett, sőt nagyapja a pulai legelőn legeltette állatait. Így rengeteg mesébe illő régi történetet hallottam Tőle a környékről, amely világ sajnos soha nem jön vissza. Megtudtam, hogy Kab-hegyen van egy régi bazalt kőfejtő amelynek csodálatos a környéke, valamint Pula határában a Farkas-árok tetején hatalmas bükkfák állnak. Mesélte, hogy többször futott bele lappanytú fiókás fészekaljába, amelyet jővőre igérete szerint majd megmutat. Felidéztük gyermekkorát amikor nagyapjának a pulai legelőre vittek ki délben elemozsiát, ahol egy öreg tölgy odvában pihent meg a nagy melegben az állataira vigyázó öreg. (A nagymamaja 90 éves, és mesélte, hogy még gyermekkorában is így néztek ki pula idős tölgyei!) 

Robi mesélte, hogy gyermekkorában a pulai Nagy-Sás-tó mellett költött fekete gólya (C.nigra), és gyakran járt le táplálkozni, az ekkor még nagy nyílt vízfelülettel rendelkező tóhoz. Sőt ami a legjobban tetszett, hogy a patakban vesszőskosárral rákásztak, és annyit fogtak hogy alig birták megenni, amelyet még ott helyben sütöttek meg. Elgondolkodtató, hogy mindez húszonöt évvel ezelőtt történt, Robi barátom gyermekkorában...

Fotó: Gellért-tó

A tóban böjti réce vezetgette fiókáit.

Tegnap délelőtt a Sár-állón jártunk, ahol már repült a szürke hangyaboglárka (M.alcon), megnéztük a lápi békabuzogányt (sajnos a zsomkékok között már nincs víz). Utunk a Felső-Nyirádi-erdőbe vezetett, ahol a Nagy-tó keresésére indultunk. Mint a képen is látható a Nagy-tó medre teljesen ki van száradva, napjainkra területe összezsugorodott. "Vezetőnk" segítségével találtunk azonban két csodálatos tavak, az egyik a Szarácsi-tó, amelyben egy böjti réce pár fiókáit vezetgette. Délután a Déli-Bakonyba nőszőfűveket fotóztunk.

A Nagy-tó a Felső-Nyirádi erdőben napjainkban.

A Nagy-tó a Felső-Nyirádi erdőben 1865 tájékán.

A héten folytattuk az erdei tavak, tőzegmohás tavak, tőzegmohás lápok megtekintését. Jártunk a Kemenesháton, az Őrségben a Kőszegi-hegységeben. Erről számolok be a napokban.

Fotó: öcsi Nagy-Sás-tó naplementében

Békalencsével fedett öcsi Büdös-tó, hatalmas zsomkéksások a partján, erdei cankó (Tringa ochropus) táplálkozott a szélében, rengeteg fecske vadászott felette. Álomszép környezetben!

A bazaltmélyedésben megbúvó Nagy-Sás-tó Pula felett, csodaszép erdőben terül el.

Öcs határában négy erdei tó található, a Nagy-tó, Büdös-tó, Kis-Sás-tó és Nagy-Sás-tó. A legszebb környezetben álló a pulai fás legelőtől É.-ra elterülő Nagy-Sás-tó volt, amely a felvételen is látható. Hatalmas zsombékokkal, közepén nyílt vízfelülettel.

Régen Uzsán halastavak voltak, a hajdani legalsó halastó jobb partja közelében Gáyer (1924) öt Sphagnum fajt  -tőzegmohát- és további két érdekes mohát, valamint a Drosera rotundifolia és csarab állományait fedezte fel. Boros Ádám 1949-ben egy nádégetés után még talált Droserát, 1961-ben már hiába kereste.

A Láz-hegyen az uszaszentléleki kolostorrom egykori halastavában, 1950-ben gyűjtötte Boros Ádám az utolsó Drosea  anglica példányokat, hazánkból a forrás foglalása miatt pusztult ki végérvényesen e faj. Tegnap a forrásnál egy vízművet leltünk, a kolostorromot benőtte az erdő. Létezik e faj Uzsán?

A Kovácsi-hegy bazaltdolináinak legszebbike a Vad-tó lápmedencéje volt. A 1,5 méter vízmélységű tavacskát fél méter vastagságú tőzegréteg takarta. Alacsony vízállás alkalmával Boros 1964-ben két Sphagnum fajt, majd Simon 1970-ben további három Sphagnumot írt le. A tó központi részét tőzegmohás fűzlápok és úszóláp jellegű tőzegmohás nádas alkotta. Napjainkra a bányászat miatt pusztul a tó vegetációja! Múltkor próbáltunk a tó belseje felé haladni, de a növényzet miatt ez lehetetlen vállalkozásnak bizonyult, a napokban újra nekivágunk….

A tarajos pajzsika uzsai utolsó előfordulási helye a Lesence-völgyben, az első kiszáradó halastó északi szomszédságában meghúzódó éger-láperdőben volt. Kérdés hogy létezik e növény még Uzsán?

A Fekete-hegy platóján sorakozó csodás tavak bemutatását  e fotóval zárom.  A képen látható Barkás-tó egyedülálló növényzetét '90-es években egy láptűz pusztította el, napjainkban három tőzegmohafaj él itt!

Fekete-hegy, Bika-tó (Gyönyörű zsombékokkal, kis vöcsökkel, guvattal...)

Zsombékok, évszázados tölgy a tó partján. A hegyi plató tava régen a legeltetett állatok itatóhelye volt, környezetében több idős körtefa és tögyfa áll a Kis-Láz-hegyen.

Az erdei tavak egyik legszebbike a Vörös-tó, amely az uzsai erdőben búvik meg.

Vörös-tó az uzsai erdő alján, méltán nevezte Németh Lali "Mese-tónak".

"Álom-tónak" neveztük el e tavat amelynek szegélyében két 300 éves tölgy áll, parti szegélyében hatalmas zsombéksásokkal.

Békalencsékkel fedett tó a Kis-Láz-hegyen, csodás tölgyekkel körbe ölelve. Álomba illő helyen!

A bazaltplatókon lévő láptavak sajnos napjainkra nagyrészt megsemmisültek, eredeti növényzetük tönkrement, pedig a Káli-és Tapolcai medencében számtalan ilyen tó található. A Fekete-hegyen a Bonta-tó, Cserkás-tó, Bika-tó, a Tói-hegyen a Hegyi-tó, a Pál-hegy – Bálint-hegy vörös homokkő vonulatán a Nyálas-tó és Hegy-tó, a Kopácsi-hegyen a Füzes-tó. E tavak az eredeti lápi növényzetnek csak a töredékét őrzik. Az okok között az évről évre jelentkező szárazság, a medencéket áthálózó lecsapoló árkok tömege, a vadítatokká avanzsálása stb. keresendők. 1950-ben Boros Ádám Vajda Lászlóval tett közös kirándulása a Fekete-hegyen fekvő Barkás-tóban különleges lápi növényzetet táplált. Jégkorszaki maradványnövényzetet, tőzegmohás fűzláppal, amely egy 1992-es tűz során teljesen megsemmisült. Napjainkra a közelében fekvő Monostori-tó belsejében maradt fenn egy kisebb, szinte érintetlen állomány, gyékényes ingóláppal, zsombéksásokkal, tőzegmoha párnákkal, a hazánkban megritkult tőzegpáfránnyal (Thelypteris palustris). A Fekete-hegyi tavak közül a Bika-tóban leggazdagabb a szitakötő fauna, a Barkás-tóban fejlődik a lápi szitakötő, a Monostori-tó tőzegmohás fűzlápja rejti a megritkult barnacsíkos szitakötőt (Sympetrum pedemuntanum).

Fotó: Csuhus-tó a Kis-Láz hegyen, Uzsán 2009. július 11.